Pellengér és pengeél, szeptemberre

Pellengér és pengeél

A pellengér, a legtöbb tudományos fórum meghatározásai között megfontoltan kifejtett, és szinonímákkal, helyenként asszinonímákkal ékesen, és bőségesen tarkított fa típus, akár fajta.

Az előbbi mondat valóságának megcáfolhatatlansága ellenére, a növényhatározók mégis mellőzik a pellengér bemutatását. Ennek vélhetően több oka van, melyek mindegyike egyszerre sem megismerhető, főként nem felfogható a mindennapok emberei számára. Ez a különös, megosztó, talán megosztottságot szülő helyzet, mondhatni kétélű, vele, illetve azzal, ha úgy tetszik ezzel senkinek nincs könnyű dolga, talán magának a pellengérnek sem. A pellengérrel kapcsolatban bölcsnek maradni, igen nehéz. Szavak nélkül lehet könnyebb. Önmagát alaposabban meggondoló emberek ezt talán már elkezdik sejteni, mielőtt a témával keresztezik útjukat, a többiről itt most szó nem esik, mindegy is. 

Az a fajta óvatosság, amelyet az előbbi bevezetésből sugározni vél az olvasó, szintén nem túl ismert, de megfontolandó az élet, és más halmazállapotok minden népének is többek között, kevesebb baj jöhet, mehet. Egyéb esetekben, ha az olvasó nem tartja be az előbb körvonalazott, és az írásmóddal is a hatásfok kedvéért méginkább stílusában átitatott szöveg lényegét, bármiféle történhet. Amikor ilyen bármiféle eset történik, akkor is az olvasónak csupán az önostorozás helyett, amit sokan nem vetünk meg, arra volna szüksége, hogy emlékezzen. 

Gyakorlati hasonlat

Mindig is csodásak voltak a réten a kerti virágok, és a kidőlő nyárfa az ablak előtt, mely alatt állni nem érdemes csodálva a bérci tetőt*, hisz dől. Nagyjából ilyen élmények lehetnek, a bármiféle esetek, melyek előbb már megemlítve lettek, és újra, hiszen mind csodáljuk a bérci tetőt, ha nem is havas, és kevésbé hegyes is, mert az országunk domborzata kevésbé filmes. Az alföldiekről, most szintén nem esik szó, ellenben ránk a nyár igen, nem mint meleg, de mint fa dől még mindig, s közben a réti virágok is bejönnének a kertbe, az előbbiek kifelé nyomulásán felbuzdulva, és mert kiporzottak. 

Az ilyen, és talán a hasonló részletek lehetnek azok, melyek bármiféle esetben az ember életét, és más halmazállapotok létét megmenthetik, hisz a nyár, ha dől, és feléd fut sok vad, virág is a rétről, be a kertbe, a méhek zümmögve, talán kissé megrendülsz, bár megbántani senki nem szeretne, emlékeztetni akár azonban akar, tán a magosság, meg az istenek, hogy a nyár lassan, de dől, igen szeretve, még mindig, és Te, persze, hogy nem félve, de nézz az égre, akár mosolyoghatsz is, és egy lépést, hát talán kettőt is, arrébb!

* Majdnem, mint Petőfi szeptember végén.

eredeti kép

Spread the love

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Related Posts

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.

Back To Top