Tanárképzés – „Mert hülye lenne!”

tanárképzés

A leghaszontalanabbnak vélt egyetemi képzések nem hivatalos leírásai, 3. rész

A tanárképzés egy igen bonyolultan összetett képzéscsoport. Hogy kinek, melyik tanárképzés a megfelelő választás, az valós rejtély. Az meg, hogy tanár lesz-e valakiből, megmondhatatlan.

A tanárképzés manapság (2020)

Magyarországon 2020-ban, mint sok más országban, rengeteg olyan egyetemi képzés van, amit rengeteg ember végez el, és még több ember tart teljesen feleslegesnek. Előbbi nem zárja ki utóbbit. A Tanári szak(ok), mint (összefoglalva) egyetemi képzés (csoport) az egyik ilyen haszontalannak vélt parcellája a magyar felsőoktatásnak. Sokszor úgy tűnik egy tanár szakos maga sem tudja, mihez kezdhet egy tanár szakos diplomával, amennyiben… és ez egy igen fontos „amennyiben”, nem akar iskolában tanítani. Ez utóbbit azért fontos hozzátenni, mert nagyon sok olyan tanár van az országban, aki nem tanít. Hozzá kell tenni a nem tanítók között olyan is van, aki nem jár be oktatási intézménybe, hanem alapjában véve más munkát keres.

A tanárképzés nem egyszerűen

Tanárképzésre bejutni egyébként nem egy egyszerű mutatvány. Nem csak azért, mert nem könnyű, ha nem is kifejezetten nehéz, hanem mert igen sok bürokratizmus alakul abból, hogy egy adott jelentkezőnek milyen, már megszerzett papírjai vannak.

Például a jelentkező lehet:

  • pedagógusképzésben szerzett alapképzési oklevél birtokában
  • főiskolai képzésben szerzett tanári oklevél birtokában
  • osztatlan tanárképzésben szerzett általános iskolai tanár szakképzettség birtokában
  • szakmai alapképzésben szerezett oklevél birtokában
  • műszaki, gazdaságtudományi, egészségügyi vagy agrár képzési területen szerzett alapképzési vagy főiskolai oklevél birtokában
  • szakoktató alapképzési vagy főiskolai oklevél birtokában
  • nem tanári mester oklevél birtokában
  • és a legtöbbel párhuzamosan is… stb.

Tulajdonképpen igen. Ahogy a lista elején említve volt, igen szerteágazó, és bonyolult az a rendszer, ahogyan egy tanár képezheti magát, ha már van kapcsolódó végzettsége. Ez a helyi felsorolás nem mondja magát teljesnek, ellenben a felvi.hu pontosan tér ki az apró, kicsit sem idegesítő, ám kiemelten fontos részletekre.

Az osztatlan tanárképzésről

Az osztatlan tanári képzés nem feltétlenül egyszerűbb, mint az előbb már némiképp, nem presztízsben, leírt tanári képzések. Azt fontos megjegyezni, hogy már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában, tehát oklevéllel is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni. Persze felvételizni kell mindenképp. Aztán a korábbi szakismeretekből 100, 50 kreditet el kell ismertetni. Ennek is megvan a módja, és érdemesebb, talán kevésbé kockázatos ezt is a felvi hivatalos leírásából kiolvasni.

Ebben a leírásban azzal is szembesülhetünk, hogy az osztatlan tanári képzésnek is van három nagy halmaza, mégpedig a Közismereti tanárképzés, a Művészeti tanárképzés és a Szakmai tanárképzés. A megismerés pontosságának fontossága szabja meg, ki milyen alaposan tanulmányozza előbbieket az utóbbi linken.

Tanárképzésnek otthont adó intézmények

Különböző híres, akár hírhedt egyetemek vállalják, mondhatni bírnak a kellő potenciállal, hogy tanárképzésbe vágjanak 2020-ban. Ilyen felsőoktatási intézmények például: 

Tanári, és Osztatlan tanári képzés:

Brenner János Hittudományi Főiskola | Budapesti Gazdasági Egyetem | Debreceni Egyetem | Debreceni Református Hittudományi Egyetem | Dunaújvárosi Egyetem | ELTE Tanárképző Központ | Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ | Eszterházy Károly Egyetem | Evangélikus Hittudományi Egyetem | Gál Ferenc Főiskola | Károli Gáspár Református Egyetem | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem | Miskolci Egyetem | Nyíregyházi Egyetem | Pannon Egyetem | Pázmány Péter Katolikus Egyetem | Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola | Pécsi Tudományegyetem | Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola | Széchenyi István Egyetem | Szegedi Tudományegyetem | Testnevelési Egyetem | Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola

Tanári képzés:

Budapest Kortárstánc Főiskola | Budapesti Corvinus Egyetem | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Magyar Képzőművészeti Egyetem | Magyar Táncművészeti Egyetem | Moholy-Nagy Művészeti Egyetem | Óbudai Egyetem | Semmelweis Egyetem | Soproni Egyetem | Szent István Egyetem

Miért is az egyik leghaszontalanabbnak vélt egyetemi képzés?

Biztos felvetül jó pár olvasóban a kérdés, miért tartozik a leghaszontalanabbnak vélt egyetemi szakok közé a tanári képzés, ha ennyi egyetem indítja. Erről első sorban a tanárokat kellene megkérdezni. Azokat, akik végeztek, és azokat, akik nem tanítanak, meg lehet azokat a tanárokat is, akik valamilyen oktatási intézményben mindenek ellenére mégis dolgoznak. Első körben szokatlan, azt mondják, hogy hányan fejezik be a képzést, ahhoz képpest, hogy hányan kezdik el. Hogy közben hol, és mi csúszik félre, az bizonyára egy komplex problematika. Lehet akkor kezdődik az ágálás sokaknál, amikor először látnak tizenhúsz gyereket szemből. De sok esetben elképzelhető, hogy az első gyakorlat első órája előtti tanári szobában zajló beszélgetés, és a bérezésre vonatkozó kósza megjegyzések, esetleg utólagos vonatkozó keresgélés során megismert konkrét számadatok azok, amik elveszik a fiatalok kedvét a pályától.

Totyik Tamás a PSZ alelnöke szerint, valós aggályokra adhat okot, hogy mindig kevesebben diplomáznak le, mint ahányan felvételt nyernek… átlagosan csupán a tanárszakosok 50%-a szerez oklevelet. A 2020-ban felvett 6400 elsőéves pedagógushallgatóból jó, ha 1500-an eljutnak majd a katedráig. Azt persze senki ne gondolja, hogy egy-két hallgatón kívül lenne bárkinek komoly gondja magával a tanári képzéssel. Ez vonatkozhat a továbbtanuló pedagógusokra is. Néhány vélemény szerint a nehézséget leginkább az okozza, hogy tanári szak után tanítani, az olyan, mint egy önként vállalt anyagi csőd. Arra vonatkozó adatok nem igazán vannak, hogy tanári szak elvégzése nélkül megéri-e tanítani. Az azonban biztos, hogy kevésbé szabályszerű, főként hosszú távon, bár minden Bósa István hajlamú ember szórakozott isten lehet valahol, csak ne műtsön.

Mit is tud egy diplomás tanár?

Elég sok mindent. Több ember szerint mindent is. És van is benne valami. Elvileg, hogy egy ember maga kiálljon több másik elé, és valami érdemi tudást adjon, ahhoz igen felkészültnek kell lenni. Több területen is. Történetesen az sem baj, ha az egyes tudáshalmazok logikus átfedésben metszeti uniókat képeznek. A lényeg, hogy kell legyen mit átadni. Ez az egyik igen fontos dolog. A másik meg, hogy valahogy át is kell adni azt, ami van, lehet. Így egy tanár egész biztosan ért a saját szakterületéhez, és kapcsolódó társdiszciplinákhoz, esetleg ismer olyan távolabbi rokoni szálakat is, amelyek összekötik például a nyelvészetet a quantum mechanika rejtelmeivel. Amennyiben utóbbi, vagy azzal rokon minőségek birtokában is van a katedrán álló egyén, egész biztos, hogy sikerekben gazdag lesz számára a tanári pálya, főként, ha rendelkezik a megfelelő előadói attitűddel is. Gondoljuk ezt.

Szokatlan, szinte már túlviláginak tűnő tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy tévesen gondoljuk. Ennek oka pedig nem abban gyökerezik, hogy ne volna elég megkapó egy szaktudós és egy rock sztár kellemes, akár szórakoztató ötvözetét szemlélni naphosszat. Csupán csak talán illő volna belátni, hogy a katedra bizony kiment a divatból, tudás mindig van a szemlélődők fejében, még ha többen remekül is álcázzák, és ezen tudás összeállításának egyik alapvetése, hogy kövesse a divatot is, amely a katedrát elhagyva magával viszi a figyelmet. Ami nem baj, bár sokak szerint igen, de fontos, talán életösztön is, hogy az egyén tudjon maradni a korban. A katedra sajnos ezt nem tudja kivitelezni, sokáig már biztos nem, és a tanárok dönthetnek, ahogy teszik is, hogy a katedrán maradnak-e, vagy a korban, amit élünk.

Renegátok

Vannak persze rebellis csoportok, tán valós renegátok ők, akik megpróbálják az előbb finoman árnyalt problémakört semmibe venni, és az időből ki nem mozduló tanteremből kiutasítják az elidősült katedra magaslatait, nyugodjanak békében. Módszereikben, ezek az illetők pedig, olyan megbotránkoztató alapvetésekre támaszkodnak, minthogy a diák is ember, biztos megvan maga tehetsége, és egyáltalán joga van eldönteni, mit szeretne tudni.

Mi lehet akkor a baj?

Hát!!… Ha leszámítjuk az általános tanári szobai alaphangulatot, a kedves, hozzáértő szülőket, a minőségi tananyagot, a professzionális fenntartást, és az imádnivaló, de néha pindurkát rakoncátlan kölyköket, akkor be kell lássuk a tanítás munka. A 21. században, ha lemaradni nem akarunk, a katedrát el is hagyjuk, és nem maradunk ódivatúak, a béreket akkor sem árt megtartani szem előtt. Ellenkező esetben a szem kopogni fog, csupán, mint emlékeztető, hogy valaki bizony elszámolta magát.

Utóbbi kijelentés biztos, nyári két hónap ide, vagy oda, egy mai huszonéves friss diplomával hülye lenne elmenni mérhetetlen izgalmak között tanítani, mérhetetlen felelősséggel a nyakában, mérhetetlen, utóbbi esetben annyira kicsi, fizetésért. Mert hozzá kell tenni, hogy a tanárok, ha fel-, de ha le is vannak értékelve, akkor is szaktudósok, és rock sztárok is. Egy mai pályakezdő, így a COVID után, közben is, ha humános is, és magával humánus, simán megkeres nettó 200-250e forintot, még ha le is adja, a reál szakosok meg mindig többel tudnak indítani a vállalati szférában, vagy valamilyen szervezetnél.

A tanári képzések megannyi variációja mellett és az osztatlan képzés fiatalsága miatt a DPR adatok nagyjából értelmezhetetlenek. Így a konkrét számok most nem kerülnek tárgyalásra. De a pletyka igaz, a tanárok fogynak, egy ideje biztosan, az igaziak is, talán leginkább.

A cikksorozat első két része: szabad bölcsészet, pedagógia szak.

Spread the love

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Related Posts

Begin typing your search term above and press enter to search. Press ESC to cancel.

Back To Top